2024.04.17., szerda - Rudolf
Szombathely: 4o - 8o
Az ország 19 megyéjében

Nagy kegyesen megszavazta a magyar parlament is a svédek NATO-csatlakozását

frisshirek.hu | 2024. február 26. - 19:00
Nagy kegyesen megszavazta a magyar parlament is a svédek NATO-csatlakozását

Alig másfél év kellett hozzá, így mi lettünk az utolsók.

A magyar kormány több mint másfél éven át tartó huzavonája és üzengetései után az Országgyűlés hétfőn megszavazta a svédek NATO-csatlakozását. A javaslatot 188 igennel és 6 nemmel fogadták el – a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel. Az ellenzéki képviselők megtapsolták az eredményt.

Svédország Finnországgal együtt 2022 májusában, az orosz-ukrán háború kirobbanása után döntötte el, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállamából 28 utána szinte rögtön ratifikálta is az egyébként katonai szempontból erős két ország kérelmét, egyedül Törökország és Magyarország várt ki – emlékeztet a Telex.

Orbán Viktor gyors ankarai látogatása után tavaly tavasszal a magyarok a törökökkel egy időben megszavazták a finnek csatlakozását, a svédekét viszont még mindig nem. Törökország végül idén januárban szavazott a svédekről is, a magyarokat viszont még mindig nem tudták meggyőzni, így hiába állította a kormány az ellenkezőjét, végül mégis Magyarország lett az utolsó NATO-tagállam, amelyik nem hagyta jóvá a csatlakozásukat.

Bár a kormány már 2022 júliusában benyújtotta a parlamentnek a ratifikációs javaslatot, azóta a legkülönbözőbb indokokkal halogatták a szavazást.
  • Társadalmi egyeztetés zajlik – ami a kormány honlapján, egy eldugott emailcímen keresztül zajlott.
  • Az Országgyűlés elfoglalt – a kormány szerint épp az EU-val való megegyezéshez szükséges javaslatok elfogadásával voltak lekötve.
  • Komoly vita van a Fidesz-KDNP frakcióban a kérdésről.
  • Rendezni kell a svédekkel a konfliktust – küldtek is egy tárgyalódelegációt Svédországba.
  • Sértettség – a svédek a kormánypártok szerint sértegették a magyarokat.
  • Jöjjön Magyarországra a svéd miniszterelnök.

Ulf Kristersson végül múlt pénteken eljött Budapestre, a jég pedig gyakorlatilag órák alatt megtört és szinte teljesen el is olvadt: a kormánypártok bejelentették, hogy támogatják a svédek NATO-csatlakozását, mert szerintük a svéd miniszerelnök látogatása „nagyon jó irányba vitte el a két ország kapcsolatát”.

A találkozón aztán a két miniszterelnök megegyezett abban, hogy Magyarország négy darab JAS 39 Gripen-vadászgépet vesz még az eddig lízingelt 14 Gripen mellé – bár korábban a magyar fél azt egyszer sem mondta ki, hogy a halogatással a különböző gesztusok mellett egy ilyen megállapodást is el akar érni. Igaz, a törököknek is egy hadiipari megállapodás után lett kedvük a jóváhagyáshoz, de ők a kezdetektől nem titkolták, hogy mit szeretnének.

Az jelenleg nem látható, hogy a Gripen-beszerzés mennyire előnyös Magyarországnak. A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint az új gépekkel teljessé vált flotta üzemeltetési, logisztikai szerződését is megkötötték tíz évre előre, valamint kiképzési együttműködésről is megállapodtak. 2026-ban az eddig lízingelt gépek a magyar állam tulajdonába kerülnek. A magyar légiflotta ezzel nemcsak a hazai légtér védelmében, hanem más NATO-tagországok NATO-feladatok ellátásban is fejlődik. Emellett egy mesterséges intelligenciát alkalmazó Kiválósági Központ is létrejön a Honvédelmi Minisztérium és a SAAB svéd hadiipari vállalat közötti együttműködés eredményeképpen.

Azt nem tudni, hogy milyen költségvonzata van a megállapodásnak, de a megállapodás részleteibe sem mentek bele. Annyi viszont biztos, hogy ezzel sikerült lezárni a több mint másfél éves NATO-csatlakozás körüli hercehurcát, a végén egy látványos megegyezéssel.

A magyar Országgyűlés ratifikációs nyilatkozata csak akkor lép érvénybe, ha azt a köztársasági elnök aláírja, és kihirdetik a Magyar Közlönyben. A következő nyolc napban ezt Kövér Lászlónak kellene megtennie, mert Novák Katalin lemondása után ő veszi át ideiglenesen a köztársasági elnök feladatait és jogköreit, míg a kormánypártok jelöltje, Sulyok Tamás hivatalba nem lép. Kövér viszont elmúlt másfél évben az egyik leghangosabb ellenzője volt Svédország NATO-csatlakozásának.

Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni

– mondta korábban.

És ha az államfő nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek újra meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tart egy törvényt az államfő, az aláírása előtt megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ami megvizsgálja, hogy a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Bár az Alkotmánybíróság elnöke most épp a kormánypártok államfőjelöltje és a leendő köztársasági elnök.