Ma van az egyik leggyönyörűbb nevű ünnep: gyümölcsoltó boldogasszony
Egy ősi ünnep, ami majdnem egyidős a kereszténységgel. A különlegességét nekünk magyarok számára adja a különleges elnevezés is, amely egyedülállóan csak magyarul hangzik ilyen gyönyörűen. A többi nemzetek a bibliai történet tartalmáról nevezték azt el angyali üdvözletnek.
Gyümölcsoltó boldogasszony egyetemes egyházi ünnep, de a neve egyedien magyar.
A természet esik egybe a mély biblikus igazsággal ebben az elnevezésben, amely - mivel máriás ünnep - a boldogasszony utónevet is megkapta a magyar katolikusok körében.
Ebben az időszakban kell valóban elvégezni a gyümölcsoltást, mielőtt még teljesen rügybe borulnának fák, és kizöldülnének a lombkoronák. Ez a kertészkedő aranyszabály azonban egybeesik a vallásos tartalommal is, hogy
Jézus, az isteni személy beleoltatott az emberiség történelmébe és megtestesült.
Március 25-e van, ha rápillantunk a naptára, és számolunk egy kicsit, akkor hamar rácsodálkozhatunk, hogy éppen kilenc hónap múlva lesz karácsony, azaz a keresztény világ éppen kilenc hónap múlva üli majd meg a Názáreti Jézus születését.
Ma tehát Jézus fogantatásának eseményét ünnepli a világegyház, amelyet a kereszténység szűzi eredetűnek hisz a szentírási szakaszokra támaszkodva. A világ legtöbb nyelvében ez az ünnep a latin annuntiato kifejezésből nyerte elnevezését, és angyali üdvözletnek hívják.
A szentírási hagyomány szerint ekkor látogatta meg Máriát Gábriel arkangyal,
akinek pedig tegnap ünnepelték a napját éppen ebből az okból. Ekkor fogadta engedelmesen Mária a méhéba Jézust, engedve az Úr akaratának, és mondta a katolikus szenthagyomány számára fontos vállalását:
legyen nekem a te Igéd szerint.
A talán katolikus világon kívül is ismert Üdvözlégy Mária imádságának az első sorai ebből a találkozóból származnak, ahogy Gábriel megszólította Máriát:
üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van te veled, áldott vagy te az asszonyok között.
A magasztos köszöntés és a furcsa idegen láttán, a történet szerint Mária igazán zavarba jött, de kis vívódás és szabódás után nem ellenkezett, hanem igen-t mondott a kérésnek. Bár a Szentírásban nem emelik ki ennek a történetnek a roppant súlyát, de a kései utókor már egyre inkább kiemeli - különösen Soren Kierkegaard, 19. századi dán filozófus -, hogy Mária milyen komoly kockázatot vállalt ezzel. Akkoriban ugyanis megkövezés járt vagy "csak" egész életre szóló megbélyegezettség, ha valaki házasságon kívül esett teherbe. Mária mégis komolyabb lelkitusa nélkül vállalja ezt a nehézséget az idegen szavai hallatára.
Az Iszlámban is jelenlévő angyali üdvözlet történetét Lukács evangéliumában találjuk meg, mert ő szentelt írásában a legtöbb figyelmet Mária alakjának, amellyel megalapozta a keresztény (később csak katolikus) Mária-tiszteletet. Bár a legkésőbbi evangélumban,
a János apostolhoz kötött írásban is komoly szerep jut a szent asszonynak, azonban ott már sokkal nyilvánvalóbb annak szimbolikus volta, hogy a történeti valóság helyett Mária alakjába egy mélyebb teológiai üzenetet rajzoltak bele a szent szerzők.
Gyümölcsoltó boldogasszony eseménye közkedvelt témájává vált a művészeknek. Szinte nincs olyan nagy formátumú festőnk, aki meg ne festette volna ezt a történetet, Botticellitől, da Vincin keresztül El Grecon át, Caravaggio-ig, vagy a modern Salvador Dali-ig.
Ahol a hagyomány szerint ez az esemény megtörtént, Názáretben, hatalmas modern bazilika áll, amelynek falain és kertjében számtalan nemzet angyali üdvözlet ábrázolása látható a különleges távol-keletiektől az egzotikus afrikaiakon át a modern amerikaig. A magyar angyali üdvözlet kegykép kiemelt helyen található a bazilikában, közel a főoltárhoz. Moldován István alkotásán a szent korona is megjelenik.
A képeket a szerző a názáreti Angyali Üdvözlet Bazilikában készítette.