Országos tüntetésekkel és sztrájkkal tiltakoztak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen a franciák
Több mint 1 millió ember vonult utcára mintegy kétszáz francia városban csütörtökön a szakszervezetek felhívására, hogy ily módon tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Az országos megmozdulást sztrájkok kísérték, elsősorban a közszférában: jelentős fennakadások voltak a távolsági és a tömegközlekedésben, csökkent az áramtermelés, leálltak az olajfinomítók, az oktatási intézményekben pedig elmaradtak a tanórák.
Legalább 1,2 millió ember vett részt a tiltakozó megmozdulásokon
A belügyminisztérium 1,2 millió főre tette a tervezett nyugdíjreform ellen demonstrálók számát, míg a tüntetések szervezői szerint mintegy 2 millió embert sikerült mozgósítaniuk Franciaország-szerte - a France24.com beszámolója alapján.
A vidéki városokban is tömegek vettek részt a tiltakozó menetekben. Dél-Franciaország vitte a prímet: Lyonban 40 ezren, Toulouse-ban legalább 30 ezren, Marseille-ben 26 ezren, Montpellier-ben 15 ezren, Pau-ban 14 ezren, Perpignanban 12 ezren vonultak utcára.
Párizsban mintegy 400 ezren tüntettek
A mobilizáció jelentősebb annál, mint amire előzetesen számítottunk
- mondta az AFP hírügynökségnek Laurent Berger, az CFDT szakszervezet vezetője a párizsi megmozduláson, amely a République térről indult délután. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője szerint a nyugdíjreform elleni tüntetés "egybefog minden elégedetlenséget" az országban.
A fővárosi megmozdulásra érkező hatalmas tömegre való tekintettel a rendőrség bejelentette, hogy egy másik útvonalat is megnyit a tüntetőknek a Bastille tér irányába, amelyen biztosítani tudja a felvonulás biztonságát. A környéken ugyanis megjelentek anarchista tüntetők, akik megtámadták egy biztosító irodáját, majd összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták szét a rendbontókat. A Black Bloc anarchista mozgalom több mint egy tucat tagját letartóztatták. A szervezők szerint Párizsban mintegy 400 ezren tiltakoztak.
A tüntetésekről számos videófelvétel került fel közösségi médiafelületekre:
Clément Beaune közlekedési miniszter már szerdán azt kérte a franciáktól, hogy aki teheti, halassza el a csütörtökre tervezett útját, és otthonról dolgozzon - az MTI tudósítása szerint.
Leállt a tömegközlekedés, bezártak az iskolák
A sztrájkfelhívás elsősorban a közszférában talált visszhangra: a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés szinte teljesen leállt. Az EDF állami energiaóriásnál csökkent az áramtermelés, az olajfinomítók dolgozóinak több mint 70 százaléka tartott munkabeszüntetést. A szakszervezetek szerint az általános iskolai tanárok 70, a középiskolai oktatók 65 százaléka sztrájkolt. Az oktatási tárca szerint viszont csak az általános iskolai tanárok 42, illetve a középiskolai pedagógusok 35 százaléka tiltakozott. Párizsban számos iskola egyáltalán nem nyitott ki.
A reformmal a kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) növelné a minimumnyugdíj havi összegét, s azt hosszú távon a minimálbér 80 százalékában állapítaná meg. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána újabb változtatásokra lehet szükség.
Jóllehet, Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvéleménykutató intézet felmérése szerint.
Sok francia szerint a nyugdíjreform révén tovább nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek, s az elsősorban a szegényeket sújtja majd, akik halálukig dolgozhatnak.
A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.
A kormány a párbeszéd szellemében, de eltökélten és a felelősség szellemében folytatni kívánja a reformot
- jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron Barcelonában, ahova kormánya 11 tagjával érkezett hivatalos látogatásra Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök meghívására. Hozzátette: a nyugdíjreformot "demokratikusan terjesztettük elő, az igazságos és felelős" intézkedés.
Rendjén való és legitim, hogy mindenki hangot adjon a véleményének. Bízom a tüntetések szervezőiben azzal kapcsolatban, hogy az elégedetlenség jogszerű kifejezése úgy történik, hogy az nem okoz túl sok kellemetlenséget honfitársaink számára, és természetesen nem jár felfordulással és rombolással
- hangsúlyozta az elnök.
A szakszervezetek január 31-ére újabb tiltakozó megmozdulásokat, illetve sztrájkot szerveznek.
Fotó: Párizs, 2023. január 19.
Szakszervezeti dolgozók tüntetnek a kormánynak a nyugdíjrendszer módosítását célzó javaslatcsomagja ellen a párizsi Köztársaság téren 2023. január 19-én. Több francia nagyvárosban is utcára vonultak az emberek, tiltakozásul a reformtervezet ellen, amely egyebek mellett megemelné a nyugdíjkorhatárt.
MTI/AP/Lewis Joly