Gyorsabban öregedtek a fiatalok a járvány alatt
A koronavírus-járványt és az ezzel járó lezárásokat átélt tizenévesek agya gyorsabban öregedett, mint a járvány előtt vizsgált tizenéveseké - mutatták ki az amerikai Stanford Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatói abban a tanulmányban, amelyet a Qubit szemlézett.
81 majd 82 kaliforniai tinédzser agyát vizsgálták meg a pandémia előtt és után.
A kutatók kezdetben 81 tizenéves agyáról készítettek MR-felvételeket 2016 novembere és 2019 novembere között, majd újabb 82 diák agyát is megvizsgálták 2020 októbere és 2022 márciusa között. Az utóbbi időszakban már feloldották a lezárásokat, de még éreztette hatását a járvány. Kor, nem és más paraméterek mentén párosították a mintákat, így egy 64 főre vonatkozó összevetést készíthettek el.
Arra az eredményre jutottak, hogy serdülőkor idején az agyban végbemenő fizikai változások nagyobb volt a járvány utáni időszakban. Ez arra utal, hogy a folyamatokat felgyorsította a pandémia okozta társadalmi sokk.
Átlagosan három év különbség vált kimutathatóvá a két csoport között, nyilatkozta Ian Gotlib, a Stanford pszichológiaprofesszora és a tanulmány első szerzője. Ilyen különbségre nem számítottak, hiszen csak alig egy évig tartott Amerikában a karantén ás lezárások időszaka.
Nem a pandémia miatt kezdték elemezni a fiatalok agyát. 2016-ban azért láttak hozzá az MR-vizsgálatokhoz, mert a korai életszakaszban meglévő stresszfaktorok függvényében akarták megnézni azok mentális egészségre gyakorolt hatását.
A járvány után vizsgált csoport tagjai több mentális betegségről, szorongásról és depressziós tünetről számoltak be.
Gotlib az eredményeket úgy értékeli, hogy azok összhangban vannak a korábbi kutatásokkal. Hozzátette azt is, hogy ezek szerint az agyban is végbemenő változások követik a mentális egészség romálását a tizenéveseknél. Azt még azonban nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a gyorsabb öregedés kapcsolatba állítható-e a depresszió és a szorongás fokozódásával.
Michael Thomas, a londoni Birkbech Egyetem kognitív idegtudományokkal foglalkozó professzora azonban felhívta a figyelmet arra, hogy nem tudni, mennyire tartósak a feltárt hatások.
Továbbá az MR-vizsgálattal látható agyi szerkezet önmagában nem nyújt kellő információt a finom agyi mechanizmusokról, amelyek ténylegesen befolyások a viselkedésmintákat, ezért nehéz hosszútávú következtetéseket levonni a feltárt agyi elváltozásokról.
A kiemelt kép forrása: unsplash.com