Aggasztó kilátásokkal indul a tanév megyénkben
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásA KSH részletes helyzetképet tett közzé a 2021/22-es tanév mérhető adatait összegyűtjve, amelyre a Telex hívta fel a figyelmet, és amelyből megyénkre vonatkozóan is megtudható pár érdekes, többnyire elszomorító információ.
Ha számok, akkor leginkább a tanárhiány réme lebeg a fejünk fölött az elmúlt hetek híradásait olvasva. Éppen ez a jelenség az, amely a legnehezebben számszerűsíthető, hiszen a hiányzó pedagógusokat a rendszer megtanulta már így-úgy, „okosban” feltölteni. Nemrég a Szabad Európa a Belügyminisztérium (BM) tanár és óvodapedagógusokra vonatkozó álláshirdetéseiből próbálta kikövetkeztetni ennek mértékét, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint jócskán magasabb a hiányzó szakmabeliek száma. Júliusban 3000 állást hirdetett meg a BM, amely minisztérium az idei kormányalakítás óta felügyeli az oktatást is. Augusztus végére azonban mindössze 820-ra apadt ez a szám. A PDSZ ehhez képest 4800-ra becsüli a betöltetlen állásokat. Ha hinni lehet a Belügyminisztériumi álláshirdetéseknek, akkor ebben a tekintetben megyénk nem áll rosszul, sem óvodapedagógus, sem tanári állás nincs kimagaslóan sok meghirdetve nálunk.
Nem vagyunk azonban ilyen rózsás helyzetben a diákok kilátásait illetően. Sőt, éppen ebben a tekintetben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyik legaggasztóbb a helyzet. Nálunk ugyanis a negyedik legnagyobb az esélye annak hazánkban, hogy a diákok végzettség nélkül fejezik be iskolás éveiket. Az összes tanuló 10,6 százalékát veszélyezteti ez, míg Budapesten csak 3,7 ugyanez a szám. A legrosszabb Nógrádban, ott viszont 17. A végzettség nélküli iskolaelhagyás nem csak az adott fiatal felnőttnek rossz, hanem minél magasabb ez a szám, az annál megterhelőbb a társadalomnak is, továbbá a gyermekben rejlő lehetőségek is nagy valószínűséggel kibontatlanul maradnak akkor.
A másik szomorú adatsor, amelyben megyénk egyes területi érintettek az a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya a nevelésben résztvevők körében. Jász-Nagykun-Szolnok megyében található az egyik olyan járás az országban, ahol a legtöbb szegény és kiszolgáltatott sorsú gyermek tanul, ez a kunhegyesi, ahol 49,5 % ez a szám, de az alsó-Jászság, azaz a jászapáti járás is érintett, ahol a diákok 28,7 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. A legsúlyosabb Encs környékén a helyzet, ott 62,5 ez a szám, miközben Budapesten csak 0,6, Szolnok környékén 4,8. A halmozottan hátrányos helyzet szakmai meghatározása azt jelenti, hogy a következő három feltétel közül legalább kettő igaz egy gyermekre: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága, és/vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között élnek. Továbbá rögtön HHH-s tanulónak minősül az, aki nevelésbe vett gyermek.
Egy semleges, de a jövőt tekintve fontos adat az is, hogy 1000 Jász-Nagykun-Szolnok megyei polgárra vetítve mennyi diák jut, ez a szám 45. Ezzel az aránnyal a diákokban bővelkedő megyék közé tartozunk hazánkban, amelyben az az örömteli igazság rejlik, hogy nem tartozunk a súlyosan elöregedő, elnéptelenedő térségek közé. Van reményünk, de a sok a dolgunk még ahhoz itt, a Jászságban, a Kunságban és Szolnok térségében, hogy ne kallódjon el az új generációban rejlő ígéret. Nem fiataljainkban múlik ugyanis, hogy a bennük rejlő tehetségek valóban kibontakozhassanak.
A kép forrása: Budai Lóránt Facebook-oldala, amint diákok "bevették" a jászberényi városházát.
