MÚLT - BETILTVA

2016 szeptemberében a kormány olyan méretékben szigorította meg az új szélerőművek létesítésre vonatkozó szabályokkal, amellyel gyakorlatilag kizárja új az szélkerekek építését, telepítését Magyarországon. Ami már csak abból a szempontból is meglepő, hogy öt éve egyébként sem épült szélerőmű az országban – olvasható a Regionális Energia- és Infrastruktúra-Politikai Együttműködésért (REKK) Alapítvány közleményében.

A REKK azt írja: Magyarországon 2011 óta nem épült szélerőmű, az új kapacitások létesítése tenderhez kötött. A tender kiírását határozatlan időre felfüggesztették.
Ebben a környezetben meglepően hat, hogy a szabályozást még jobban szigorodott, márpedig ez a helyzet: egy miniszteri rendelet lényegében olyan műszaki feltételeket szabott meg, melynek alig felelnek meg a kereskedelmi forgalomban jelenleg kapható szélturbinák, míg egy kormányrendelet lényegében megtiltotta Magyarország területén a szélerőmű-létesítést.
Az új szabályok szerint szélerőmű lakot település 12 kilométeres körzetében a jövőben nem létesíthető. Magyarországon gyakorlatilag a Kisalföldön áll rendelkezésre az a szélmennyiség, ahol érdemes lehet erőműveket építeni, ám itt a településszerkezet olyan sűrű, hogy nem találni olyan területet, amely megfelelne 12 kilométeres szabálynak. Az Energiaklub ugyanezt a mérést végezte el térinformatikai szoftver segítségével, ők is igazolták, hogy nincs Magyarországon olyan terület, ami megfelel ennek a feltételnek.

A műszaki paramétereken is jelentősen szigorította kormány, aminek következtében a piacon elérhető 208 turbinából mindössze kilenc felel meg a kormány által támasztott új követelményeknek.

Külön érdekesség, hogy a kormány 2 megawattban korlátozta a turbinák teljesítményét – miközben ez az érték ma már a tervezési küszöb alja. A REKK szerint nem világos mi a kormány célja: néhány periférikus gyártó helyzetbe hozása vagy a szélerőművek telepítésnek ellehetetlenítése - írta akkor az index.hu.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament elé terjesztette a villamosenergia-törvény módosítását. A javaslat felhatalmazza a kormányt - az eddigi energiahatósággal szemben -, hogy megállapítsa mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt, írja a Napi.hu.

A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet - nem háztartási - szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát (mivel ugye nem fúj mindig a szél). A törvényjavaslat indoklása utal arra is, hogy a szélerőművek létesítésénél figyelmemmel kell lenni táji értékekre, területekre. Az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem finomkodott, azt mondták a Magyar Narancsnak, hogy "nem tartják indokolnak" új szélerőművek építését. Magyarországon egyébként 2006 óta nem adtak ki engedélyt szélerőmű építésére. Atomerőmű építésére viszont igen - írta a 444.hu.

JELEN

Az LMP határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy egy adott településtől már 1,6 kilométerre is lehessen szélerőművet telepíteni.

Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője vasárnapi online sajtótájékoztatóján emlékeztetett: 2012 óta nem létesült új szélerőmű az országban, és - mint mondta - 2016-tól
"be van tiltva a szélenergia Magyarországon". A kormány korábbi döntése értelmében egy település 12 kilométeres körzetében nem lehet szélerőművet telepíteni, így Magyarországon nincs olyan hely, ahová e szabályozás alapján szélturbinát el lehetne helyezni - emelte ki. Az ellenzéki politikus azt mondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetem energiaföldrajzi kutatócsoportja szerint be lehetne építeni a magyar energiaellátásba a szélenergiát, amely annak fontos részét képezhetné.
A szél a legzöldebb energiaforrás, és bár ennek is vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, ezek lényegesen kisebbek, mint a szén, a földgáz és kőolaj felhasználásának - jegyezte meg.
Az LMP szerint a lengyel szélenergia-szabályozás a szigorúbbak közé tartozik Európában, ott a jogszabály 1,6 kilométeres körzetben jelöli meg a szélerőmű telepítését egy adott településhez képest. Ungár Péter elmondta, az LMP határozati javaslatában is ezt a távolságot jelölte meg, és bíznak abban, hogy a javaslat elnyeri az Országgyűlés támogatását.

Váratlan kormányzati nyilatkozat érkezett – fordulat jöhet a szélenergia szabályozásában

Több figyelemre méltó bejelentést is tett Palkovics László a török hírügynökségnek adott interjújában, amiről eddig nem számolt be a magyar sajtó. Nyíltan beszélt a hírhedt-híres Bayraktar katonai drónok esetleges beszerzéséről és arról is, hogy Magyarország aktív szereplője lehet annak, hogy a kínai vasúti áruforgalom Törökországon keresztül bonyolódjon le Európa felé, miután az orosz és az ukrán tranzit a háború miatt ellehetetlenült. A legérdekesebb kijelentések mégis az energetika kapcsán hangoztak el: Magyarország 2023 végéig 8 gigawattra növelné a napenergia-kapacitását, és utalás történt arra is, hogy zöld utat kaphatnak a szélenergia-szektorba irányuló befektetések.

Robbanás előtt a napenergiatermelés-kapacitás, új fejezet nyílhat a szélenergiában
Az iparminiszter hosszan beszélt energetikai kérdésekről. Szerinte a török cégek hozzájárulhatnak Magyarország energiafelhasználásának átalakításához. Kifejtette, hogy jelenleg Európa energiarendszere földgázközpontú: a villamos energia árát földgázalapú rendszerek alapján állapítják meg, ezen azonban változtatni kell. Ehhez kapcsolódóan több fontos bejelentést is tett.

Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra lehet felfuttatni. Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza.

A geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg befektetés.

Mindezeken felül fontos energiaforrásnak számít a hidrogén is, amelynek esetleges jövőbeni felhasználásához európai szintű kooperációra van szükség.
A szélenergia említése váratlan kormányzati szinten. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében hazánkban ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol szélerőművet lehet felállítani. Hogy ebben lesz-e változás, az egyelőre nem ismert, mindenesetre ha valamikor, akkor most feltámadhat itthon a poraiból a szélenergia - írta meg a világgazdaság.hu.