2022.12.03., szombat - Ferenc, Olívia
Szombathely: 3o - 3o
Az ország 19 megyéjében

Veszélyhelyzet van az oktatásban is – egyre erősebben kongatják a vészharangot az érdekvédők

frisshirek.hu, 2022. augusztus 18. - 12:00
Veszélyhelyzet van az oktatásban is – egyre erősebben kongatják a vészharangot az érdekvédők
A legújabb ígéret szerint az uniós források függvényében 2028-ra emelkedne elfogadható szintre a tanárok fizetése, ami az érdekvédők jelzése szerint már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is vészforgatókönyvekkel készülnek.

Csak pár nap maradt hátra a nyári szünetből, de az iskolák a hagyományoknak megfelelően már augusztus közepén megkezdték a felkészülést a 2022–2023-as tanévre. A legnagyobb fejtörést idén is a tantestület feltöltése okozza, szinte nincs olyan intézmény, ahova ne keresnének hadra fogható pedagógust.

Az igazgatók nincsenek könnyű helyzetben, a tanári pályát ugyanis ismét sokan otthagyták, utánpótlás pedig alig van, a nettó 207-210 ezer forintos kezdő fizetés ugyanis kevés fiatalt vonz. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban kétségbeesett álláshirdetések lepték el a közösségi oldalakat, az egyik posztban egy iskolai dolgozó például azt írta:

„Az esélytelenek nyugalmával kérdezem. Informatikatanár esetleg nem keres új iskolát magának?”

Egy másik hirdetésben az áll:

„S. O. S. iskolatitkárt keresünk! Türelmetlenül várjuk annak az új kollégának a jelentkezését, aki ebben a barátságos testületben kíván dolgozni”.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az Index megkeresésére elárulta: a hirdetésekben gyakran feltűnik az a varázsmondat is, hogy „bármely szakos pedagógus jelentkezését várjuk”, ami szerinte sok mindent elárul.

– Jól látszik, hogy itt már nem apróbb lyukak feltöltéséről van szó. A cél, hogy valaki vigyázzon a gyerekekre, legyen az bárki – – mondta Nagy Erzsébet.

Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb baj talán az óvodákban van, már a Szeged és Miskolc méretű nagyvárosokban is alig találnak pedagógust, de ezeken a helyeken még mindig könnyebben megoldják a humánerőforrás-krízist, mint a kisebb településeken, ahol eleve kevesen laknak, az ott élők pedig kevésbé mobilisak.

 – Ugyancsak komoly problémát jelent a tanítók utánpótlása, számos intézményben csoportösszevonásokra és más vészforgatókönyvekre készülnek. Ami a tanárokat illeti, a természettudományos tárgyakat tanítók már régóta hiányoznak a rendszerből, a kémiához és a fizikához újabban a biológia is felzárkózott. Informatikatanárt mindig is nehéz volt találni, és sok iskolába keresnek nyelvtanárt is, közülük ugyanis rengetegen elhagyták a pályát. Elhelyezkedtek nyelviskolákban, alapítványi vagy magánfenntartású intézményekben, ahol amellett, hogy a munkaidő rugalmasabb, a bér is kedvezőbb – sorolta az érdekvédő.

Hasonló problémákról számolt be az Index megkeresésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is. Elmondása szerint rengeteg intézményvezető van a kétségbeesés határán, sokfelé még most sem tudják, miként oldják meg szeptembertől a tantárgyfelosztást.

– A legutóbbi sztrájktárgyalás után nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a köznevelésben veszélyhelyzet van. Ennek megfelelően ideje lenne felállítani még egy operatív törzset, és ahogy a koronavírus-járvány idején, úgy most is átvezénylésekre lenne szükség. Követeljük, hogy a pedagógusvégzettségű parlamenti képviselőket, minisztériumi alkalmazottakat és az Oktatási Hivatal munkavállalóit vezényeljék ki az iskolákba annak érdekében, hogy a tanév zökkenőmentesen elkezdődhessen – idézte Totyik Tamás a saját, legutóbbi sztrájktárgyalás után adott reakcióját.

Mint ismert, az augusztus 10-i egyeztetésen továbbra sem történt érdemi előrelépés a bérek ügyében, a szakszervezeteknek azt azonban sikerült kiharcolni, hogy az új tanév kezdete előtt legyen még egy tárgyalás, ezt augusztus 30-ára tűzték ki.

Az Index kereste a Belügyminisztériumot, hogy készülnek-e valamilyen ígérettel az augusztus végi egyeztetésre a sztrájk elkerülésének érdekében. A tárca a megkeresésükre azt írta, hogy a mostani nehéz háborús helyzetben is szeretnék folytatni a pedagógusok béremelését, ezért tárgyal a kormány a jövőben is az Európai Bizottsággal.

„A cél az, hogy az uniós költségvetési ciklus, azaz 2027 végére a pedagógusbérek a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedjenek. Ez egy újabb jelentős pedagógusbér-emelési programot jelent. Az ehhez szükséges forrásokat az uniónak és a magyar költségvetésnek közösen kell biztosítani. Erről a szakszervezetekkel is tovább folytatjuk az egyeztetéseket” – jelezte a Belügyminisztérium.

A tanárok nem tudnak 2028-ig várni

A kormány benyújtotta az Európai Bizottsághoz a 2021–2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű dokumentumot, melyből kiderült, mi mindent terveznek a döntéshozók abban az esetben, ha az uniós források megérkeznek.

Ebben szerepel többek között a Belügyminisztérium válaszában is szereplő bérfelzárkóztatás, de más változásokat is belengettek:

– Inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket.

– Kiemelten kezelnék a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárokat.

– Bevezetnék a kedvezményekre feljogosító pedagógusigazolványt,

– illetve egy lakhatási támogatást is kilátásba helyeztek.

Totyik Tamás a most megígért változásokat jó iránynak tartja, de mint mondta, a tanárok nem tudnak 2028-ig várni.

– Most van szükség változásra, most van 16 ezres pedagógushiány. Sajnálatos, hogy a kormány a konkrét lépések szintjén nem akarja a béremelést állami költségvetésből finanszírozni – jelentette ki a PSZ alelnöke.

A PDSZ képviselője is úgy véli, hogy az uniós forrásoktól függetlenül is megoldást kellene találni a mostani helyzetre, álláspontja szerint ha másképp nem megy, akkor költségvetési átcsoportosításra van szükség.

A kormány egyébként már több alkalommal is elismerte, hogy a pedagógusbéreket illetően komoly változásra van szükség, de a konkrét lépések egészen mostanáig elmaradtak, leszámítva az év eleji 10 százalékos ágazati szakmai pótlékemelést, ami közel sem tornászta fel a béreket olyan szintre, hogy az a pályakezdő fiatalok számára vonzó legyen. Emellett a szakszervezetek azt is kifogásolták, hogy a bérpótlék nem béremelés, az ugyanis bármikor elvehető.

Az érdekvédők úgy látják: mostanra a kormány azt is elismerte, hogy hatalmas a pedagógushiány, szeptembertől egy éven át ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy az intézmények visszafoglalkoztassák a nyugdíjas pedagógusokat.

– Mindenképpen pozitívum, hogy az igazgatók végső mentőövként visszahívhatják a nyugdíjasokat dolgozni, látni kell ugyanakkor azt is, hogy ez önmagában nagyon kevés, a döntés a pedagógushiányt nem oldja meg – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás.

Nagy Erzsébet végül emlékeztetett, hogy tavasszal a sztrájkot nem zárták le, azt csak szüneteltették, így a munkabeszüntetést bármikor, akár már a tanév első napján folytathatják.

A Diákok a Tanárokért ifjúsági szervezet már jelezte, hogy ahogy korábban, úgy most is támogatják a pedagógusokat. Facebook-oldalukon azt kérték, hogy aki csak teheti, már az évnyitóra is kockás ingben menjen, szeptember 2-ára pedig „Az oktatás nemzeti ügy” címmel tanévnyitó tüntetést is szerveznek.

Illusztrációs fotó: Pixabay