2022.10.05., szerda - Aurél
Szombathely: 19o - 19o
Az ország 19 megyéjében

Az éhséglázadásnak nincs nálunk esélye

frisshirek.hu, 2022. augusztus 14. - 19:00
Az éhséglázadásnak nincs nálunk esélye
A megszorítások és a szegénységet elmélyítő intézkedések nyomán sem fognak tömegek lázadni a kormány politikájával szemben - állítja a Népszavának adott interjújában Ferge Zsuzsa, szegénységkutató, Széchenyi-díjas szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar tanára, és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Ferge az interjúban  kifejtette, hiába a családbarát retorika, a Fidesz eddig is szegényellenes politikát folytatott, és akár százezer olyan család is lehet az országban, amelynek egyetlen jövedelme a családi pótlék, ami az alacsony és évek óta nem emelkedik. „A gyerekeket szolgáló adókedvezmény összege nő, de ez csak azoknak segít, akiknek van elég levonható jövedelmük.”

A szociológus szerint a rezsicsökkentés visszavágása is a szegényeket érinti majd leginkább, mert az ő jövedelmükben a többi kiadáshoz viszonyítva korábban is magas volt a rezsiarány.

A fafűtés propagálása vagy a továbbtanulási lehetőségek szűkítése az ország visszalépést jelenti a fejlődés útjáról, az ellenkezőjét, mint amit a kormány kommunikált.

 „Az eddigiek alapján csak annyi valószínű, hogy – mint az eddigi kemény intézkedések esetében is – a jellemző magatartás a kormányzati cselekvésbe való belenyugvás, vagyis az elfogadás lesz.” - mondja a jövőről.

A szociológus arról is beszél, hogy a szegénység nincs felső határa, és a tömeges elszegényedés azért sem vezet feltétlenül tömeges elégedetlenséghez, mert amint sokakat érint, már természetesebbnek tűnik.

„Az éhséglázadásnak nem látom esélyét. Magyarországon 1956 óta nem volt tömeges aktív ellenállás a sze­génységet hátrányba hozó intézkedéseknél, a legindokoltabb esetekben sem.”

Ferge úgy véli, a kormány tudatosan fordítja egymással szembe a különböző csoportokat, és azért rombolja a társadalmi egységet, mert fél a társadalom összefogásától, amire valójában nincs oka.
A háborús hangulat, a militáns retorika is a társadalom egység elleni lépés. Másrészt pedig, és ez lehet a fontosabb funk­ciója, hogy indokot, ürügyet teremtsen bármilyen kormányzati intézke­déshez.

„Sok félelemre nincs oka, mert az ilyen megmozdulás nálunk fehér holló. Így hirtelen csak 1848 és 1956 jut az eszembe. De azért ezt a távoli lehetőséget is érdemes gyengíteni. A központi újraelosztás többnyire önkényes, nem konszenzussal elfogadott variálgatása jól szolgálja a belső feszültségek erősítését.”

Emlékezetetett rá, hogy a magyarok többször voltak hajlamosak diktátorokért is rajongani, és ez többnyire csak a diktátor eltűnésével ért véget. 

fotó: illusztráció/ pixabay